Miről szól ez a cikk? Ebben a cikkben bemutatjuk, mire érdemes figyelni az elektromos állítható asztal kiválasztásánál, milyen egészségügyi és teljesítménybeli előnyökkel jár a rendszeres testhelyzet-váltás, és hogyan különböznek egymástól a mechanikus, gázrugós és elektromos magasságállítási módok. Szó lesz az ergonómiai beállítás alapjairól is, hogy otthoni vagy vállalati környezetben egyaránt kihozhassuk a maximumot egy jól megválasztott asztalból.
Az elektromos állítható asztal (sit to stand asztal) mára nem különlegesség egy jól felszerelt irodában. Egyre inkább alapfelszerelés azok körében, akik napi nyolc órát töltenek képernyő előtt. A magasság gombnyomásra történő állítása lehetőséget ad arra, hogy munka közben váltogassuk az ülő és álló testhelyzetet. Ez a mozgásszegény munka legnagyobb kockázatait mérsékli. A kérdés ma már nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy melyik típus és beállítás hozza a legtöbbet a mindennapokban.
Az ülőmunka valós terhelése a testre
Egy ausztrál felmérés szerint az irodai dolgozók munkaidejük mintegy 76 százalékát ülve töltik, ami napi öt óra folyamatos ülésnek felel meg. A hosszan tartó, megszakítás nélküli ülés a szív- és érrendszer terhelésén túl a mozgásszervi panaszok, a derék- és nyakfájdalom, valamint a nap végi fáradtság egyik fő forrása, függetlenül attól, hogy valaki munkaidőn kívül sportol-e vagy nem.
A megoldás nem az, hogy egész nap állva dolgozzunk. A cél a rendszeres váltás. Körülbelül harminc percenként érdemes testhelyzetet cserélni, egy gyakran alkalmazott arány szerint húsz perc ülés, nyolc perc állás és két perc rövid mozgás vagy nyújtózás egy cikluson belül. Egy elektromos állítható asztal pontosan ezt a váltást teszi egyszerűvé, mert a magasságállítás nem igényel erőfeszítést vagy időveszteséget.
Mi az elektromos állítható asztal, és miben más, mint a hagyományos megoldások?
Az elektromos állítható asztal olyan munkaasztal, amelynek magasságát beépített elektromotor állítja, jellemzően gombnyomásra vagy előre programozott memóriapozíciók segítségével. Ez lehetővé teszi, hogy ugyanaz a felhasználó néhány másodperc alatt váltson ülő és álló munkamagasság között.
A memóriafunkció különösen hasznos közös munkaállomásoknál, ahol több felhasználó váltja egymást. Mindenki elmentheti a saját ideális ülő és álló magasságát, és egyetlen érintéssel visszahívhatja azt a következő használatkor. Ez a részlet apróságnak tűnik, de éppen ez dönti el, hogy a testhelyzet-váltás valóban beépül-e a napi rutinba, vagy csak egy kihasználatlan funkció marad.
Mechanikus, gázrugós vagy elektromos: melyik éri meg?
A piacon három fő magasságállítási technológiával találkozhatunk, és mindegyiknek más a jellemző használati profilja.
- A mechanikus, kurblis megoldásnál kézi tekeréssel állítjuk a magasságot. Ez lassú és fizikai erőt igényel, a teherbírása is jellemzően alacsonyabb, mint a másik két típusnál.
- A gázrugós asztaloknál a magasságot rugóerő mozgatja, kioldókarral. Ez gyorsabb, mint a kurblis megoldás, de kevésbé finomhangolható, és a teherbírása közepesnek mondható.
- Az elektromos állítható asztalnál motor mozgatja a lapot, gombnyomásra vagy memóriapozíciók segítségével. Ez a leggyorsabb és legpontosabb megoldás, milliméter pontosan állítható és csendes működésű, a teherbírása pedig magasabb, dual-motoros vázaknál kiemelkedő.
A gyakorlatban az elektromos állítható asztal ott mutatja meg az előnyét, ahol a felhasználó napi több alkalommal vált testhelyzetet. Ha a magasságállítás lassú vagy fáradságos, a legtöbb dolgozó egy idő után egyszerűen nem használja, és az asztal visszaáll egyetlen fix magasságra, ami pont azt a rugalmasságot veszi el, amiért eredetileg megvásárolták.
Hogyan állítsuk be helyesen az elektromos állítható asztalt?
Ülő helyzetben a felkar és az alkar nagyjából derékszöget zárjon be, az alkar közel vízszintesen helyezkedjen el, a csuklóknak pedig egyenes vonalban kell maradniuk az alkarral, se lefelé, se felfelé nem törve. A monitor tetejét szemmagasságban vagy kissé alatta érdemes tartani, karnyújtásnyi távolságra, hogy a nyak semleges pozícióban maradhasson.
Álló pozícióban is hasonló karpozícióra törekedjünk: a vállak maradjanak lazák, a könyök pedig körülbelül derékszögben hajoljon. A térdeket nem szabad teljesen kinyújtani, mert ez fokozza a lábak vénás terhelését. Sokat segít egy alacsony lábtartó, amelyre időnként az egyik lábat feltehetjük, illetve egy stabil, jó tapadású állószőnyeg. Ezek a részletek elsőre apróságnak tűnhetnek, mégis ezek döntik el, hogy egy elektromos állítható asztal valódi ergonómiai befektetés lesz, vagy csak egy drágább bútordarab a szoba közepén.
Kinek éri meg elektromos állítható asztalba beruházni?
A home office-ban dolgozók jellemzően tudatosan választják meg a munkakörnyezetet. Számukra különösen hasznos lehet egy jól beállított elektromos állítható asztal, amely támogatja a rendszeres testhelyzet-váltást és az ergonomikus munkavégzést.
Vállalati oldalon a helyzet hasonló, csak nagyobb léptékben. Egy vizsgálat szerint az állítható magasságú munkaállomásoknál dolgozó megkérdezettek 65 százaléka fokozott hatékonyságról és jobb koncentrációról számolt be.
Az Office Art Design kínálatában megtalálható Herman Miller portfólió is tartalmaz állítható magasságú munkaállomást (Nevi), amelyet a stabilitás és a tartós használat szem előtt tartásával fejlesztettek. Ha egy iroda berendezésénél az ergonómia mellett a hosszú távú értékállóság is szempont, az Office Art Design segít a megfelelő konfiguráció kiválasztásában.
Gyakran ismételt kérdések az elektromos állítható asztal témában
Olyan munkaasztal, amelynek magasságát beépített elektromotor mozgatja, jellemzően gombnyomásra vagy memóriapozíciók segítségével, lehetővé téve az ülő és álló munkamagasság közötti gyors váltást.
Az elektromos asztal gyorsabb és pontosabb magasságállítást kínál, ráadásul kevesebb fizikai erőfeszítést igényel. Így nagyobb eséllyel válik a mindennapi munkavégzés rendszeresen használt részévé.
Ülve a könyököknek derékszögben kell hajolniuk, az alkarnak közel vízszintesnek kell lennie. Állva hasonló szögek az ideálisak, a térdeket enyhén behajlítva, a monitor tetejét pedig mindkét esetben szemmagasságban vagy kissé alatta tartva.
A gyakran alkalmazott ajánlás szerint minden harminc percből körülbelül nyolc percet érdemes állva, húszat ülve és kettőt rövid mozgással tölteni, ami egy teljes munkanapra elosztva nagyjából két-négy óra álló vagy mozgó szakaszt jelent.
Nem old meg minden problémát önmagában, de a rendszeres testhelyzet-váltás és a helyes beállítás mellett csökkentheti a hát- és nyakfájdalom gyakoriságát, különösen egy megfelelő székkel és monitorpozícióval kombinálva.